Nemzeti Örökség Kiadó Egyéb könyvek

Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti

Rovás és rovásírás Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás

Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában Már az Árpádok korában is voltak orvosok Magyarországon. Hogy hol végezték tanulmányaikat, Salernoban-e vagy másutt, azt nem tudjuk: de hogy koruk őket orvosoknak ismerte, az bizonyos.

A magyar ősvallás Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és

A lucaszék Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, Ausztrália, Új-Guinea, Mexikó néprajzi kutatója, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű egyénisége. A lucaszék című tanulmánya a Lu

Szent György érmek A magyar emlékérmeknek az a csoportja, melyet általában Szent György-érmek néven ismerünk, a XVII. század második felében jelenik meg először Körmöcbányán és virágzásának kora mélyen benyúlik a XVIII. század közepébe. Nevüket az érme

A magyar ehető és mérges gombák könyve Istvánffi Gyula (Kolozsvár, 1860. április 5. – Budapest, 1930. augusztus 16.) botanikus, mikológus, ampelológus. Fő kutatási területe a gombák és a gombák okozta szőlőbetegségek patológiai vizsgálata, az ellenük v

Gyógyszer és méregtan Minden olyan anyagot, amelyet a betegség megelozésére, orvoslására vagy a szervezetbe jutott méreg ártalmatlanná tételére felhasználhatunk, gyógyszernek mondunk. Azt a tudományt pedig, amely a gyógyszerek származásával, fizikai, v

A csokoládé Rhédey Antal könyve a csokoládéról valószínűleg az első munka, mely a témáról értekezik. Igaz, hogy tanulmánya még 1844-ben jelent meg, de pontos képet ad erről a különleges édességről, mely akkor még ritka csemege számba ment. A könyv i

Kis növényhatározó Kerítések mellett, falak, utak mentén, föld- és kőhányásokon találunk egy közönséges, úgyszólván egész évben virító dudvanövényt. Ha letörjük, sárgás-vöröses nedv folyik belőle. Virágja sárga, kelyhe 2 levelű, csak a bimbón látható,

ADALÉKOK a lovaglás tanításához Azt mondják, hogy magyar lóra termett nemzet, hiszen a történelmünk is erről tanúskodik. De a lovaglás és annak tanítása nem csak gróf Széchenyi Dénes idejében volt szokásban, azaz, amikor ez a könyvecske 1871-ben megjel

A székelyek ősei és a székely magyarok Jelen füzetemet az: Újabb adalékok a székelyek régi történetéhez című, kéziratban lévő, nagyobb munkám függeléke gyanánt szándékoztam volt kiadni. Ezért van, hogy e füzetben bizonyos dolgok csak érintve vannak s a

A növények természetrajza A növények élő lények épp úgy, mint az állatok, azonban ezektől abban különböznek, hogy nem éreznek és az önkéntes mozgással nincsenek ellátva. Cserey Adolf a növény és állatvilág nagy ismerője, kutatója volt. Könyveiben nagy

Borászati-szótár Gyürky Antal, (Felsőszelény, 1817. március 12. – Dorog, 1890. július 31.) magyar borász, mezőgazdász, királyi kataszteri felügyelő, lapszerkesztő, borászati és közgazdasági szakíró. A „Borászati-szótár” szinte minden szakkifejezést, a

Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyar

Magyar nemzetségek Árpád-kori személyneveink Nagy Géza sokoldalú tudása megmutatkozik a kötetben található két tanulmányában is: - A magyar nemzetségek című tanulmányában bemutatja a 108 nemzetséget és a 72 vár ispánságot és az azok között fennálló kap

Égigérő fa - Magyar mitológiai tanulmányok Az égig érő fát a folklórban lélekfának is nevezik. Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire a

Béla király halhatatlan jegyzőjének hajdani szittyáiról, főtekintettel Macedoni Nagy Sándor korára A ki a régi legnevezetesebb népek egyikéről, a scythákról írni akar, annak, úgy tartom, mindenek előtt arra kell visszaemlékeznie, hogy ezek már Herodoto